idáig keveset irtam, de az az igazság, hogy ez még elég plasztikus dolog, tudjuk a vázat, az irányt, a fontosabb célokat, inkább érezzük, hogy mit is szeretnénk itt csinálni.
Ami eddig történt, azt úgy tudnám összefoglalni, mint a természetvédők egy szerencsés találkozását a helyi közösséggel, ami képletesen a vidékfejlesztést is jelenti. Mert Homoródalmáson ezt a dolgot nagyon komolyan gondolja és teszi is néhány ember (Rigó Misi, aki a polgármester, Sándor Kálmán, aki amellett, hogy gazdálkodik, a kistérségi társulás elnöke, a Leader csoport egyfajta ügyvezetője is, Sorbán Venci, aki a napi mezőgazdasági referensi munka mellett egy modellkezdeményezést is kormányoz, a szarvasmarhatartók egyesületét - és csak a legfontosabbakat soroltam, akikkel a napi munkánk során leggyakrabban találkozunk).
A helyzet az, hogy megpróbáltunk beépülni a falu életébe. Néhány éve, amikor odakeveredtünk, jelentős változások küszöbén álltunk: beindult a természetvédelmi politika gyakorlata (az Elveszett Világ kezelésbe vette a Vargyas-szorost), az embereket elkezdte érdekelni az EU-s támogatások mikéntje.
A GEF támogatás azért is volt nagyon jó, mert sikerült végre megfogalmazzuk a falu fenntartható fejlődési jövőképét egy olyan három komponensű projektben, amelyik magába foglalja a környezeti (Vargyas-szoros), a társadalmi (ökoturizmus) és a gazdasági (biogáz) összetevőket. És mindez összeáll egy képpé. Igazi ökofalu lehet Almás, ha élni tudunk a belső és külső lehetőségekkel.
Az Agora honlapján hamarosan megjelenik bővebben ez a hármas komponensű projekt,