Hartel Tibor és kollegái szerint nagyon jól kiegészítik egymást. A kutatásról a német Környezeti Kutatások Központjának honlapján lehet olvsani (vagy a TOTB-on magyarul).
Nagyon aktuális téma, a haris (Crex crex) esetén is megfogalmazhatók ugyanezek a politikai és gazdálkodási elvárások - és a gyakorlat itt is hasonló, sajnos...
2011. május 27., péntek
2011. február 27., vasárnap
a munka nemesít...
az nagy baj ha ez a mondás igaz, mert nagyon kevés nemes emberrel találkoztam az elmúlt években...
2011. január 23., vasárnap
Gondolatok ... kapcsán
és most éppen az elnök kapcsán szólalt meg bennem a kisördög. Nemcsak azért, mert bosszant, hogy sajtóhír az, ha Basescu elmegy bevásárolni (éppen azért megy el, mert így legalább semlegesen lehet írni róla, amúgy csak szidni lehet... jó a PR-osa, az szent), hanem az is, hogy évek óta csak hipermarketekbe és multinacionálisok által működtetett bevásárlóközpontokba jár...
Nem akar olyan példát mutatni a románoknak (mert sajnos elég soknak szokott, gondoljunk csak a legutóbbi elnökválasztásra!), hogy kis, családi boltban (bacanie, ha nem tévedek a szakszó) vagy ne adj Isten a piacon vásárol...? Szerintem ezt kellene tegye, ha van benne egy kis felelősség és korrektség...
Ja és amitől még elszakadt bennem a zsinór, hogy cinikusan megjegyzi, hogy "talán a zöldségek és a tejtermékek drágultak kicsit..."
Az elnöki hivatal költségvetése 2011-ben hozzávetőleg 30 millió lej.
Nem akar olyan példát mutatni a románoknak (mert sajnos elég soknak szokott, gondoljunk csak a legutóbbi elnökválasztásra!), hogy kis, családi boltban (bacanie, ha nem tévedek a szakszó) vagy ne adj Isten a piacon vásárol...? Szerintem ezt kellene tegye, ha van benne egy kis felelősség és korrektség...
Ja és amitől még elszakadt bennem a zsinór, hogy cinikusan megjegyzi, hogy "talán a zöldségek és a tejtermékek drágultak kicsit..."
Az elnöki hivatal költségvetése 2011-ben hozzávetőleg 30 millió lej.
2011. január 9., vasárnap
Kié lesz a termőföld?
gondolkodok el időnként, ha Románia számára is lejár a csatlakozással kialkudott földmoratórium...
Magyarország nemrég hosszabíthatta meg újabb három évvel azt a tiltást, hogy külföldi állampolgárok termőföldet vásároljanak. Az érvek között találjuk a termőföld árának alacsony voltát (összehasonlítva az európai árakkal), valamint azt a tényt is, hogy a magyarországi gazdák még mindig nem kapják az európai kollegáknak járó teljes támogatást. Szakértők szerint azonban jelentősen hozzájárult az Európai Bizottság pozitív döntéséhez az a tény is, hogy január elsejétől éppen Magyarország vette át az Eu soros elnökségét, ami a mi esetünkben még jó ideig nem következik be. A mi esetünkben most Romániát értek, és tudjuk, hogy Székelyföld nincs veszélyben a magyméretű mezőgazdasági területek spekulatív felvásárlásától, azonban a Bánságból és a többi síkvidéki, jó termőterületek esetén ez már közel se ilyen egyértelmű.
A Bánságban az olasz és osztrák földkupecek már több ezer (ha nem tízezer) hektárt vásároltak fel, amelyet majd hamarosan német, dán esetleg belga gazdáknak fognak többszörös áron értékesíteni. Az erdőkkel ugyanaz a helyzet, jelenleg több tízezer hektár erdő van már befektetői csoportok kezében, esetleg olyan egyházakéban, akiknek sose volt erdőjük...
Jó lenne, ha a politikusaink erre is odafigyelnének, a magyarok figyelmeztethetik a román politikusokat, mert esetleg nagyobb tapasztalattal rendelkez(het)nek a szomszédos Magyarországról.
Magyarország nemrég hosszabíthatta meg újabb három évvel azt a tiltást, hogy külföldi állampolgárok termőföldet vásároljanak. Az érvek között találjuk a termőföld árának alacsony voltát (összehasonlítva az európai árakkal), valamint azt a tényt is, hogy a magyarországi gazdák még mindig nem kapják az európai kollegáknak járó teljes támogatást. Szakértők szerint azonban jelentősen hozzájárult az Európai Bizottság pozitív döntéséhez az a tény is, hogy január elsejétől éppen Magyarország vette át az Eu soros elnökségét, ami a mi esetünkben még jó ideig nem következik be. A mi esetünkben most Romániát értek, és tudjuk, hogy Székelyföld nincs veszélyben a magyméretű mezőgazdasági területek spekulatív felvásárlásától, azonban a Bánságból és a többi síkvidéki, jó termőterületek esetén ez már közel se ilyen egyértelmű.
A Bánságban az olasz és osztrák földkupecek már több ezer (ha nem tízezer) hektárt vásároltak fel, amelyet majd hamarosan német, dán esetleg belga gazdáknak fognak többszörös áron értékesíteni. Az erdőkkel ugyanaz a helyzet, jelenleg több tízezer hektár erdő van már befektetői csoportok kezében, esetleg olyan egyházakéban, akiknek sose volt erdőjük...
Jó lenne, ha a politikusaink erre is odafigyelnének, a magyarok figyelmeztethetik a román politikusokat, mert esetleg nagyobb tapasztalattal rendelkez(het)nek a szomszédos Magyarországról.
2011. január 8., szombat
Agrárkamarai törvénykezés
Még mindig megvan az a szokásom, hogy átfutom a Hivatalos Közlöny online változatát legalább kétnaponta, nemcsak azért, hogy lássam, mi változik a törvénykezésben az adott héten, de azért is, hogy ellenőrizzem, még mindig dolgoznak-e akiket mi küldtünk oda, dolgozni...
És meglátom az agrár (erdészeti és vidékfejlesztési) kamarákról szóló 283/2010-es törvényt, a január 7-i Hivatalos Közlönyben. Beleolvastam, és nagy meglepetésemre teljesen másról szól, mint ahogy eddig én ezt a dolgot képzeltem. Idáig az volt a fejemben, hogy a megyei tanácsok alá tartoznak ezek az agrárkamarák, hogy ez jó vagy rossz, az attól függ, hogy a megyei tanácsot ki vezeti, ugyebár. Na de ebben a törvényben olyanokat olvastam, hogy választásokkal jönnek létre az agrárkamarák, körzeti, megyei (... persze továbbra is a megyei tanácsok alá tartozva, anyagilag (és nemcsak), regionális és országos szinten.
Egyből az jutott eszembe, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni: mert ha választott személyek vannak, akkor ott apparátus is van, mert dolgozni is kell valakinek, de akkor már autó, iroda, fogyóanyag kell a fizetések mellé... szóval ezt is mi fogjuk fizetni. Ami megnyugtatott, hogy mindez a gazdálkodóink érdekében történik. Akik persze semmit se tudnak erről. Ez nem zavar senkit?
És meglátom az agrár (erdészeti és vidékfejlesztési) kamarákról szóló 283/2010-es törvényt, a január 7-i Hivatalos Közlönyben. Beleolvastam, és nagy meglepetésemre teljesen másról szól, mint ahogy eddig én ezt a dolgot képzeltem. Idáig az volt a fejemben, hogy a megyei tanácsok alá tartoznak ezek az agrárkamarák, hogy ez jó vagy rossz, az attól függ, hogy a megyei tanácsot ki vezeti, ugyebár. Na de ebben a törvényben olyanokat olvastam, hogy választásokkal jönnek létre az agrárkamarák, körzeti, megyei (... persze továbbra is a megyei tanácsok alá tartozva, anyagilag (és nemcsak), regionális és országos szinten.
Egyből az jutott eszembe, hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni: mert ha választott személyek vannak, akkor ott apparátus is van, mert dolgozni is kell valakinek, de akkor már autó, iroda, fogyóanyag kell a fizetések mellé... szóval ezt is mi fogjuk fizetni. Ami megnyugtatott, hogy mindez a gazdálkodóink érdekében történik. Akik persze semmit se tudnak erről. Ez nem zavar senkit?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)