Tanácsi határozat minta...

önkormányzatoknak, amellyel beléphetnek a Helyi Akciócsoportba. A Leader képzés során több esetben is felmerült egy használható (tanácsi határozat) mintahiánya- és az interneten se találtam - ezért a Hargita Megyei Prefektúra segítségével összeállítottunk egy határozat mintát amit lehet a helyi önkormányzatoknak használni.
Mivel itt nem tudok dokumentumot feltölteni, a román nyelvű blogomra teszek egy átívelést, ott meg lehet nyitni, vagy le lehet tölteni, akit érdekel. Ja persze, román nyelven.
A határozat-tervezet, tehát.

Felkorbácsolt kedélyek...

Az volt az utóbbi napokban az érzésem, hogy beindul egy szakmai vita a vidékfejlesztés - azon belül is elsősorban a Leader program - kapcsán, de tévedtem.
Azaz nem tudom ki tévedett, azt biztosan állíthatom, hogy az ügyben előrelépés nem történt. Mármint a szakmai vitában. Mert ez elsősorban hozzáértő vitapartnereket feltételez, másrészt pedig pozitív, proaktív hozzáállást, ami jelen esetben nem mondható el.
Az első írás a manna.ro portálon jelent meg Csutak István (továbbiakban CSI) tollából, amit elég hamar átvett - sajnos - szó szerint a transindex.ro is. Mondom sajnos, mert az írás tele van helytelen információkkal és politikai támadásokkal, amelyeknek nem volt helye egy korrekt, szakmának és szakmáról szóló írásban. Ha CSI-nak baja van az erdélyi magyar politikusokkal - márpedig van, mert szinte minden közéleti írását átszövik ezek a támadások, szívatások - akkor írjon kritikát a politikai osztályról, annak tagjairól, az általuk képviselt, vagy mellőzött politikákról politikatudományi szaklapokban.
A cikkekből idézek néhány részletet, amelyeken a vidékfejlesztéssel egy keveset is foglalkozott ember minimum hasát fogva nevet:

• "... az lenne igazán jó, ha közösségeink – önkormányzataink közigazgatási- (értsd megye-) határok által nem akadályozva, együtt fejlődhetnének" - a Leader megközelítés nem kötelez a megyehatárokon belül maradáshoz, számos példa van rá, hogy romániai potenciális Leader közösségek átlépik a megyehatárt,
• "Köztudott, hogy a romániai magyarok nagy része falun, vidéken él. Az is tény, hogy a vidéki térségek és az ott élők súlyos gondokkal küszködnek. E gondokon a központi hatalom enyhíteni nem tud." A tényekkel nem akarok vitázni, de ez az esszéisztikus befejezése a tényfelsorolásnak elgondolkoztatott. Hogyhogy a központi hatalom nem tud segíteni ezeken? Még hajlanék is arra, hogy CSI-al egyetértsek, azonban azt gondolom, hogy a központi hatalom önmagában nem tudja - és azt hiszem nem is akarja - megoldani a problémákat, de közösen a helyi közösségekkel (értsd önkormányzatok, más vidéki szereplők) igenis hiszem, hogy a gondokon enyhíteni tud (ne feledjük, hogy az infrastrukturális nagyberuházások helyi forrásokból sose valósultak volna meg).
  
• "... Ha a fejlesztési régiók átalakítása „lépés az autonómia felé”, akkor a LEADER térségek megalakulása maga a helyi közösségek gazdasági autonómiájának alapköve." - ebben az esetben az RMDSZ hátradőlhet, az MPP pezsgőt bonthat és Tőkés László lemondhat európai parlamenti mandátumáról, mert MEGVAN! Van autonómiánk! Mert nemcsak az alapköve van meg, hanem működőképes, sőt életképes is. Persze a valóságban szó sincs erről, bár nem tudom, hogy mi a területi autonómia - senki nem tudta elmagyarázni úgy, hogy az én egyszerű paraszti logikám és gondolatvilágom is megértse - de biztosan nem az, hogy létrejön egy Leader térség, még ha működőképesen is. Valami azt súgja nekem, hogy annál sokkal többre van itt szükség.
• "Az erőszakosan szétszakított Sóvidék egységes fejlesztési koncepció keretében vonhatna be fejlesztési forrásokat." Egyetértek, azonban ha az íróasztal mellől kimegyünk terepre, akkor azt is tudjuk rögtön, hogy a Sóvidék udvarhelyszéki részének csak az a reális megoldása, hogy a többi udvarhelyszéki községgel társul, ellenkező esetben a Görgény-völgyi román községek lesznek a partnerei (Hodák - ismerősen cseng-e a név, így március idusán?). Úgyhogy csak lassan a testtel...
• "Az akciócsoportok 2013 –ig a vidékfejlesztés pályázati támogatásának letéteményesei." Azaz a Leader program keretén belül megvalósított pályázati támogatások esetén. Ne feledjük, hogy a teljes vidékfejlesztési büdzsé töredékét teszi ki a Leader - sajnos, ismétlem meg ki tudja hányadszorra. A többi kifizetés és intézkedés nincs kapcsolatban a területi megközelítéssel, ami a Leader egyik alapelve. Ez nem vagyon megírva, de tény.
  
• "Ahogy mostanság megszületnek ezek a LEADER térségek, várhatóan úgy is maradnak." Nem valószínű, az EU-s gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon komoly átrendeződések történtek a kistérségek összetételében, hiszen ne feledjük, hogy mi a legfontosabb cél: megoldani a problémákat. Ha ez sikerült, akkor lesznek olyan területi egységek (községek), akik nem akarnak egy további programozási időszakban az adott társulásban maradni, vagy átcsatlakoznak egy szomszédos kistérségbe. Sok példa van rá, nálunk miért ne működhetne? Nem épül a kistérségekre akkora infrastruktúra (statisztikai, fejlesztési, intézményi stb.), mint a NUTS 2-es régiókra - amelyeket ezért olyan nehéz átrajzolni.
• "Vagyis a Székelyföld Apácától, Ürmöstől egészen Koronkáig (a 20.000 fölötti népességű városokat kihagyva) 4 Helyi Akciócsoporttal lefedhető lett volna, mégpedig úgy, hogy egy Akciócsoport Brassó-Kovászna, egy másik Kovászna-Hargita, egy harmadik esetleg Hargitában és egy negyedik Hargita-Maros megyékben jöjjön létre. Megyehatárok fölött átívelő, hálózatba kapcsolható, összehangolt fejlesztési stratégiákkal fellépő, EU-s normák szerint kifogásolhatatlan, összefüggő LEADER térség lehetett volna a Székelyföld." Ez valami vicc, ugye? Idézhetnék ugyanazokból a dokumentumokból, amelyekre CSI hivatkozik, meg másokból is - a Leadernek könyvtárnyi irodalma van Európában - de minek? Számomra ez a megközelítés az 1989 előtti tervezésre hasonlít kísértetiesen, de ne is menjünk részletekbe, mert a borzongás fog el. Tény, hogy ez a fajta megközelítés jelentené a Leader program halálát a Székelyföldön.
• "... asztalra kellett volna tenni egy integrált, Székelyföldet átfogó fejlesztési koncepciót, melyet, egymást támogatva a 4-5 Helyi Akciócsoport megvalósíthatott volna." Mármint az asztalra tenni a politikum által. Szó se lehet róla. Pro primo: annyi stratégiát az asztalra (és az asztal fiókjába) már ez a térség (szándékosan nem beszélek a szereplőkről, mert sok esetben partnerségben készültek a stratégiák), hogy a Hargitáról kivágott famennyiség 0,002%-át a kinyomtatásukra használták el. Pro secundo: ha nem a helyi közösség immanens erőfeszítéseként jön létre a fejlesztési koncepció, akkor kicsi az esélye annak, hogy törni fogja magát a megvalósításáért. Hiába, hogy az az ő érdeke is. Az ember márpedig ilyen. Nem? Pro tercio: a 4-5 akciócsoport gondolatáról fentebb írtam, de az, hogy azok egymást támogatva ... na ez már sok nekem is.
• "Ha pedig a Székelyföldön, annak „mozaikszerű” állapota miatt, minden melldöngetős-lajbitépős kijelentés ellenére, egy ilyen kérdésben, mint a LEADER Helyi Akciócsoportok megalakulása, sem képes senki konszenzust teremteni, akkor elő kell venni a Szövetség megfelelő, országos hatáskörű testületét, testületeit." Na ezt vajon hogy értette a szerző? Mert alapvetően ellenkezik a Leader filozófiájával a "fentről jövő" megalakulás és konszenzusteremtés, de hogy ezért még valamely testületét a (Romániai Magyar Demokrata) Szövetségnek elő kell venni, az megint kérdéses: elővenni és a körmére verni vonalzóval? Vagy elővenni és behelyettesíteni a hiányzó mozaikokat a nagy képbe? Mindkét megoldás erkölcstelen és gusztustalan. Legalábbis számomra - ebben a kontextusban, a Leader kapcsán.
• "Nehogy félreértés essék. A vonat elment. A Székelyföld erről a vonatról is lemaradt. Lehet, hogy végleg. Vidékfejlesztési szempontból nem létezik egységes Székelyföld. EU-s mércével mérhető, közös helyi identitás a Székelyföldön nincs." És 2000-ben is összeomlott az informatikai világháló, minden Mi*rosoft termék, megbénult a világ. Csak lassan a testtel. A Temesvár-Jászvásár gyors elment a szeredai állomásról, kétség nem fér hozzá, de hogy nem végleg az is biztos. Holnap ugyanabban az órában - ez csak vicc, persze - ugyanazon a vágányon lefékez és három perc után elindul. És holnapután ugyanúgy. Igenis létezik egységes Székelyföld, de csak akkor ha mi úgy gondoljuk, ha nekünk fontos, eddig úgy tűnik nem volt annyira az, mint az egyéni boldogulásunk. De hamarabb fogja mindig egy parajdi ember azt mondani magáról, hogy ő sóvidéki, mint azt hogy székelyföldi, az is elég valószínű.
• "Tartok attól, hogy a Székelyföld, rurális térségei felzárkóztatásának stratégiai lehetőségét mostanság szalasztottuk el." Elképzelhető, de nem azért mert az RMDSZ nem oldotta meg a Leader kistérségek ügyét (sem). Hanem inkább azért, mert mi, akik kicsit is konyítunk a vidékfejlesztéshez nem teszünk meg mindent azért, hogy a helyi közösségek megerősödjenek - nem anyagilag, ahhoz nem vagyunk elég erősek és bátrak - hanem felkészültség, tudás és informáltság tekintetében. Nem járunk eleget terepre, hogy még jobban megismerhessük mindennapi gondjaikat, problémáikat - tapasztalataim szerint sokszor nem kell ezek megoldásához integrált kistérségi fejlesztési stratégia. Persze nem árt, ha van, de azt ne mi "szakértők" készítsük a polgármesterek fiókjainak, hanem adjunk eszközöket a közösségek kezébe, hogy felnőjenek a feladathoz, amit az EU-s integráció jelent. Forrásbevonást is, természetesen, de nemcsak azt.

Zárógondolatként meg azt ajánlanám a vidékfejlesztési szakembereknek, hogy aki nem tud egy tehenet kézzel sajtárba megfejni, vagy napi tíz árat egy- vagy kétmankós kaszával levágni, az váltson szakterületet, felejtse el ezt a dolgot, mert sose lesz elég jó.

az akut problémák...

a mezőgazdaságban és úgy általában vidéken. Ez lenne egy olyan téma, aminek a kutatásához lenne igazából kedvem, egy jó csapattal, mert ezt a témát komolyan csak egy multidiszciplináris kutatás során lehetne feltérképezni. Részt kellene vegyenek benne agráros szakemberek, közgazdák, szociológusok, természetvédelmi szakemberek és természetesen maguk a gazdák. Ez az utóbbi foglalkoztat egyre gyakrabban. A gazda nélkül nem lehet jó kutatást csinálni, ha megszakadunk se. Persze olyan gazdát kell keresni, aki amellett, hogy gazdálkodik még képes arra is, hogy egy kutatócsoport tagjaként sikeresen meg tudjon felelni az elméleti és gyakorlati műhelymunka megannyi követelményének.
A román mezőgazdaság néhány jellemvonása, számokban:

• szántóterület 9,4 millió hektár (megművelve kb. 5 millió ha),
• kb. 500.000 ha öntözött terület,
• a lakosság 30% dolgozik a mezőgazdaságban (az EU átlaga 6%),
• a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 6,5%,
• 150.000 traktor van az országban (54 ha jut egy traktorra, az EU-s átlag 17 ha),
• Románia elméletileg 80 millió ember számára tudna élelmiszert termelni,
• és a hazai fogyasztás 70%-át importáljuk.

Ekkora ellentmondásokkal szerintem nem lehet komoly kutatást lefolytatni, csak több szakterület bevonásával. És attól, hogy van egy megbízható kutatási jelentés, változik-e valami? Merthogy stratégiája az országnak (szándékosan nem mondok kormányt, mert az nálunk az alsónemű gyakoriságával változik), ezért is fordulhat elő, hogy Románia nettó befizető az EU-s költségvetésbe. Igen, többet fizetünk, mint amennyit el tudunk költeni. Valahol itt érzem a politikum felelősségének súlyát - akarom mondani hozzá nem értését és korruptságát.

Új biotermék logó

Sikerült kiválasztani az európai biotermékek új logóját, a több mint 3500 beérkezett pályamunkából.
A zsűri által kiválasztott három logóra az EU honlapján lehetett szavazni, a legtöbb szavazatot az alábbi - egy német diák által készített - terv kapta. A nyereménye 6000euróra rúg, ami nem csekély összeg.
A második és harmadik helyezetteket is díjazza a Bizottság (3500, ill. 2500 euró).
Íme a nyertes:


Középen a harmadik helyezett, jobbra a második, a három pályamunkából:



Bővebb információk a verseny honlapján olvashatók.